Ez a reggel épp oly csöndes, mint a többi,

ma is négy fal között fogok ücsörögni,

sündörögni!

Kinézek az ablakomon, szél se rebben,

csereszenyefám tetejére madár röppen,

dalol csöndben.

Nekem énekel a rigó az ágon,

madárnyelven szól, hogy van még mit várnom!

Bármi történjék is, nem kell, hogy fájjon,

a jót kell meglátnom, szívem kitárnom!

Ébredj Te is, minden sejted majd' kicsattan,

legyél bárhol: hóban, fagyban, sivatagban,

mesehabban!

Tegyél érte, s megvalósul minden álom,

halld meg végre a madárdalt, azt kívánom,

Rád találjon!

Neked énekel a rigó az ágon,

madárnyelven kér, hogy nézz túl a rácson!

Megnyitja szíved, hogy utadon járhass,

felhők közt szállhass, hazatalálhass!